„Győzelem bármi áron, győzelem minden iszonyat ellenére, győzelem, bármilyen keserves legyen is az út. Mert győzelem nélkül nincs tovább élet.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Frontélmények - Katonanapló 1944-ből (Kárpátalja)

Frontélmények
Katonanapló 1944-ből (Kárpátalja)
Szűcs Dezső rádiós honvéd,
szül. 1922. Görcsöny, Baranya megye
Anyja neve: Tóth Katalin
frontjegyzetei

Indulás az első vonalba 1944. aug. 22., este 8 órakor. Rágondoltam kedves szüleimre és nagyszüleimre, az otthonomra és arra a kedves lányra.

Az ellenséges területen keresztülment városok és falvak neve: Tatarov, Mikulin, Vorovka,  Havasalja, Kövesmező.

Első támadás 1944. aug. 25-én éjjel történt, és augusztus 26-án folytatódott. 10 óra 53-kor még mindig tartottak az ellenséges járőrök üldözései. Előtte a zszl. p.ság-on (zászlóalj parancsnokság) voltam reggeli jelentéssel, éjjel pedig őrségben voltam a fhdgy (főhadnagy) bunkerje előtt.                                     

26-án hajnalban 01-kor ki kellett mennünk az 1-2 szak.-hoz az első vonalba helyzetjelentésért. 28-án éjjel 3h-kor kezdődött az orosz támadás a vonalunk előtt. Én a bunker előtt voltam előző este ½ 1-ig pedig őrségben.. Az orosz csinbumm ágyúval  lőtte a vonalunkat, én még reggel ½ 8-kor sem reggeliztem. Este 1/2 8-ig csinbummal lőtték a szomszéd állásokat, a 8-asokat. 29-én -reggeli után-  ástuk a futóárkot egészen ½ 12 óráig. 1944. szept. 1-én veszteségünk volt két halott és egy sebesült. Szept. 2-án erős aknatüzet kaptunk, úgy hogy a közelünkben csapkodott az aknalövedék.

Az első vonalból visszajöttünk szept. 5-én este Tatarovig és ott feljöttünk az 1977 méter magas hegyre védőállásba, hogy a többi csapat visszavonulását fedezzük. Egész időtartam a védővonalakban két hét volt. Eddig a veszteség 5 ember: 3 sebesült és 2 halott. Tatarovnál felmentünk a hegyre és ott két nap csak konzervet kaptunk és semmi kenyeret, -  amit csak két nap után kaptunk cigarettával és főtt étellel. Az a marha parancsnok nagyon kitolt velem. Szept. 9. reggel 8h-kor lementem a hegy tetejéről ebédért, akkor találkoztam a Németh Jenő lovarda ---- (olvashatatlan)

A második védővonalból lejöttünk 1944. szept. 11-én de. ½ 12h Az oroszok erős aknatüzet zúdítottak ránk 1944. szept. 12-én du. 6-8 óra között. Szept. 13-án elindultunk Tatarovból. 1944. szept. 13-án 10h-11h  között igen nagy aknatüzet kaptunk még indulás előtt. Amikor szereltünk föl, megrettenve vártuk az indulás kezdetét. Mi a rádiót a száll. gk-val hoztuk. Du 2h továbbindultunk egész a Tatárhágó alá, ahol először kifelé menet táboroztunk. 1944. szept. 14-én éjjel előzőleg riadó volt reggelig, utána nagymosás a patakban. Utána bunkercsinálás, majd kaja után mentem a hegyi emberekhez.

1944 szept.15-én folytattuk a munkát, és felmentem a hegyi emberekhez 1944. szept. 16-án délután felmentem a hegyi emberekhez és tőlük pénzért dohányt, tejet és túrót hoztam, de.(délelőtt) pedig a bunkerrel dolgoztam. 1944. szept.17-én reggeli után oltárkészítés, utána szt. mise (szentmise). Itt kaptunk imakönyvet, utána pihenés. Ezután mosakodás, majd pedig elmentem a hegyi emberekhez kajáért.

1944.szept.18-án reggel Volovkán ébredtünk, reggeliztünk, utána kimentünk Volovkából az erdő szegélyére és ott rendbehoztuk a szerelvényt. Ezt követően riadó egész ebédidő alatt. Felszerelve voltunk.

1944. szept. 19-én elindultunk támadásra az oroszok ellen és és a Prut folyón keresztülgázolva felmentünk a hegytetőre, majd pedig éjfél után ½ 1-kor visszajöttünk, csatlakoztunk az ezredes úrral és a lov. századdal. Itt igen komoly csaták folytak . A lábam annyira fázott, hogy alig bírtam tartani magam.

1944.szept. 25-én felmentünk (olvashatatlan)-nál egy nagy hegyre, ott kemény harcok folytak. 25-én lejöttünk, Havashomokkőre pedig 1944. szept 29-én. Igaz, sokat szenvedtünk az időjárástól, mert erősen havazott. Sokat járőröztünk éjjel és nappal. 1944. okt. 1.vasárnap. Szombaton lejöttünk a hegyekből és a Körösmezői és a Rakai úton levő állomáson tartózkodtunk. 1944. X.12-én Kevele községben tartózkodtunk a …. állami iskolában, mint hírvivő tevékenykedtem. Nem valami sok dolgom volt, a helyem elég kielégítő volt, sokat pihentem.

Hozzátartozóim nevei!

Édesapám neve: Szűcs Mihály

Édesanyám neve: Tóth Katalin

Lakóhelyünk: Görcsöny, Baranya m. Hsz. 126

Nagyapám neve: Tóth János

Lakhelyük: Görcsöny, Baranya m. Szódi u. Házszám 126

Születési évem: 1922. VI. 4-én Görcsönyben

Kérem, sebesülésem esetén ezeket értesíteni

 

Mélykút

Mikó György Mélykút Zöldfa ucca 474 sz.

Mikó János Mélykút Szabadkai út 1274

Birkás István Mélykút Szabadkai út 1273

Cseke Lajos cipészmester Mélykút Zöldfa u 475 

Birkás István Mélykút Templom ucca 468

Rasztik Mátyás Szabadkai út 1273

 

Hazaérkezésem 1944. Dec. 19-én Karácsony hetén

Nagyon boldog Karácsonyi ünnepet

16-18-ig 503
19-21 591

18-19 5. W. 1. Hívójel
20-21 O X K


  • Mi újság = Sesanabvaha
  • kezek= Prineszó
  • én= jah
  • neked = tebi. – vám./nektek
  • ide=szudi
  • vaj=mászla
  • szappan=mela
  • messze=dáléka
  • közel=bliszka
  • nem=nyét
  • igaz=právdá
  • jövök ide=ideh

Mataka 10.Me
Vorokla
Vorovka. 1944. IX. szám

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább