Az általános rohamjelvényt (németül: Allgemeines Sturmabzeichen) 1940 június 1-én adta ki Walther von Brauchitsch vezérezredes azon légvédelemi tankelhárító és tüzérségi személyzet számára akik három napon, három különböző bevetésben vettek részt, vagy megsebesültek ezen bevetések közben.
 |
 |
Az általános rohamjelvény front és hátoldala
Maga a jelvény ovális formájú, 53mm magas, 42mm széles és 6mm vastag. Közepén a német sas, karmaiban a horogkereszttel, alatta nyeles gránáttal és bajonettel. A peremen körben tölgyfalevelek futnak körbe. Tűs rögzítéssel volt kialakítva, a zubbony bal felső zsebén viselték. Adományozási okirattal adták át a legtöbb esetben adományozási tasakban.
Miután a német vezetés belátta, hogy a veteránok számára magasabb fokozatok létrehozás szükséges 1943 június 6-án kiadtak 4 különleges változatot: 25,50,75 és 100-as számozott darabokat, melyet azon katonák kaphattak akik az adott számú bevetésben részt vettek. A 25 és 50-es jelvények mérete: 58 mm magas, 48 mm széles és 7 mm vastag, a 75 és 100-as változatok méretei pedig: 56 mm magas, 49 mm széles és 7.5 mm vastag. Mind a négy változatnál a jelvény két fő elemből áll melyeket szegecsekkel rögzítettek egymáshoz. Ezek a jelvények ritkaságszámba mennek, és nagy elismerésnek örvendtek a fronton és napjainkban a gyűjtők között is. Több neves gyűjtő szerint az 50,75 és 100-as jelvények megszerzése több évbe is telhet.
Az általános rohamjelvény 25, 50, 75 és 100-as számozott példánya
A számozott példányok megszerzésének kritériumai megegyeztek a számozatlan jelvények kritériumaival, itt az adott számú bevetésen kellett részt venni.
- 8 hónap szolgálat 10 bevetésnek felel meg
- 12 hónap szolgálat 15 bevetésnek felel meg
- 15 hónap szolgálat 25 bevetésnek felel meg
