„Olvastam egy Sztálinról szóló könyvet, vaskézzel irányítja azt a hatalmas országot." - Adolf Hitler

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

A Sobibori tábor

Sobibor

Sobibort a nácik 1942-ben építették Lengyelországban, lengyel és zsidó munkásokkal. Két év alatt több mint 250 000 embert pusztítottak el, akik főleg Lengyelországból és a megszállt szovjet területekről érkeztek. A tábort 16 SS és 125 ukrán őr működtette. A legtöbb táborral ellentétben Sobiborban nem elektromos kerítés hanem szögesdrót és a főkapu kivételével az egész tábort körülvevő aknamező akadályozta meg a foglyokat abban, hogy megszökjenek. A foglyokat vasúton, szállították a táborba. A szelektálást a pályaudvaron hajtották végre. Akiknek olyan szakmája volt, aminek az SS hasznát vette például: aranyműves, szabó, cipész, ékszerész, varrónő azokat a tábor műhelyeiben dolgoztatták. A többiekre szénmonoxid általi halál várt Sobibor egyetlen gázkamrájában. A tábor SS személyzetének dolgoztak. 1943. október 14-én a láger foglyai fellázadtak. Ez volt az egyetlen náci koncentrációs tábor ahol felkelés tört ki. Több őrt és felügyelőt öltek meg a lázadók. Közülük 365 embernek sikerült megszöknie, de legtöbbjük a környéki aknamezőn vesztette életét. Végül 47-en élték túl a szökést és a háborút. A szökés után Himmler elrendelte, hogy zárják be a tábort Az ott maradtakat bosszúból, lemészárolták, és a lágert lebontották. Sobibort mármint a várost 1945 januárjában szabadította fel a Vörös Hadsereg.

 

Írta: Szinyéri Tibor

Részlet a Holokauszt, a XX. század szégyene kéziratból.

 

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább