Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket.
Ma Nagy-Britannia és pár brit nemzetközösségi ország egyedülálló abban, hogy a közlekedésben balra tartanak. Nem volt ez mindig így. Európa jó része követte a bal oldali közlekedést, köztük Magyarország is. Ezek a náci Németország erőteljes nyomására tértek át a jobb oldali közlekedésre.
1938. szeptember 19-től Ausztria, 1939 május 1-től pedig a Cseh-Morva Protektorátus és a Szlovák Köztársaság tért át az új, német mintájú forgalmi rendre. Magyarország ezt épp 70 éve, 1941 július –án és 9-én vezette be. Az 187000/1941. BM-rendelet két lépcsőben rendelte ugyanis el a változást. Előbb a vidéki területek, majd Budapest és az agglomeráció váltott - papíron. Ez után már az államhatáron is ki volt írva (németül és olaszul is), hogy „Jobbra hajts!”
Az új közlekedést rádióban is előre propagálták, az iskolásoknak külön órákon verték a fejébe a megcserélődő közlekedési oldalakat. A forgalomirányításra a próbaidős rendőröket is igénybe vették, sőt, az átmeneti időszakban 40 km/órás sebességkorlátozás volt érvényben, kereszteződések és iskolák közelében 6 km/órával volt szabad „száguldozni”. Ennek ellenére nem sikerült megúszni halálos balesetek nélkül a teljes váltást…Még annak ellenére sem, hogy gumihiány és benzinkorlátozás miatt elég gyér forgalommal kellett számolni.
Bár a váltás hivatalosan júliusban történt, a tényleges és végleges átállásra november 9-ig várni kellett. Így is rohammunkában, egyetlen éjszaka alatt alakították át a BSzKRT buszait, a jobb oldalukba ajtókat kellett vágni és lépcsőket beépíteni. Járdaszigetek, megállók tömegét kellett áthelyezni vagy megszüntetni. Ennek költsége csak Budapesten elérte a 900.000 pengőt.
Magyarország Európában utolsó előttiként tért át ezzel a jobb oldali közlekedési rendre.
85 éve másfélmillió német katona, két és félezer páncélos, kétezer repülőgép zúdult az egymilliós lengyel hadseregre, amely alig 150 páncélossal és 400 elavult repülőgéppel rendelkezett. 1939. szeptember 1-jén tört ki…
Adolf Hitler kezében ostorral, két fegyveres társaságában berontott a Bad Wiessee-i Hanselbauer szálloda 7-es számú szobájába. „Röhm, le vagy tartóztatva!” – ordította. Ernst Röhm, az SA (Sturmabteilung) nevű náci félkatonai szervezet…
81 éve, 1943. május 16-án ért véget a megszálló nácik elleni felkelés a varsói gettóban. A varsói gettófelkelés a legjelentősebb zsidó ellenállási akció volt a II. világháború idején, amely súlyos…
Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.
Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.
Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.