A szovjet hadseregben nagyobb bátorság kell a visszavonuláshoz, mint az előrenyomuláshoz." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Bombázók támadása

A bombázó repülőgép az az eszköz a vezetés kezében, amellyel mindenütt és minden időben lesújthat, amely halált hord az ellenségnek, de életet is, ha saját ország megvédéséről van szó. Megjelenik, elöl az első vonal felett, és az ellenség fegyvereinek leghevesebb tüzében hatásos tűzfegyvereivel, bombáival megtöri az ellenállást, és lendületbe segíti a saját csapatot; páncéltörő és robbanó lövedékeivel, bombáival megállítja az ellenállhatatlanul előretörni szándékozó ellenséges páncélosokat. Acéltövises, nagyméretű romboló bombáival kiveti sarkaiból a makacsul ellenálló betonerődöket. Gyújtó lövedékeket és bombákat szór az ellenség utánpótlási eszközeire: gép- és vasúti kocsikra, lovas kocsikra és hajókra, megszakítja a vasutakat, utakat és hidakat, hogy meggátolja az utánpótlást az ellenségnél. De nehéz és legnehezebb robbanó és gyújtóbombáival sok órás repülés után, kitéve hónak, jegesedésnek, viharos sötét éjszakának, behatol az ellenség szívébe is, millió-gyertyafényű fényszórók és a légelhárító lövegek leghevesebb kereszttüzében, valamint nagy tűzerejű, fölényes sebességű vadászok támadásai között végrehajtja eredményes támadásait. Ezzel alapjában rázza meg az ellenséges ország anyagi és erkölcsi ellenálló képességét.

Egy állam sem nélkülözheti a bombázókat, ha győzni akar, sőt még akkor sem, ha puszta fennmaradásáért küzd. Viszont nagyszámú bombázó birtokában rákényszeríti akaratát az ellenségre. Illetőleg eleve kedvét szegi, hogy az ország ellen támadjon

BOMBÁZÓGÉPEK

A bombázógépek egy- és többmotorosak és általában többülésesek, 500-3000 kg bombát vihetnek és kb. ennyi utat tehetnek meg kilométerekben. A motorok számával általában nő a megtehető út és az elvihető bombák súlya, de nő a repülőgép súlya és nagysága is. Az egymotoros egy- és kétüléses bombázók bombáikat zuhanóeljárással, valamint vízszintes repülésből magas vagy alacsony támadással dobják. A kétmotoros gépek gyakran zuhanó és alacsony támadással, a kettőnél több motoros gépek minden esetben vízszintes (vízszintesen repülő gépről történő) bombázással, általában nagy és legnagyobb magasságból támadnak. Kétmotoros gépek, ha gyorsak és páncélozottak, géppuskáik, ágyúik segítségével, valamint kis és időzített közepes bombáikkal a legkisebb magasságból rohanják meg az ellenséget. (Lásd a Junkers Ju-87 mintájú egymotoros zuhanóbombázót és a két (WM 14) csillagmotoros, Ju-86 mintájú vízszintes bombázót a képeken.) A bombázógépnek az említett tűzeszközökön (gépfegyverek, gépágyúk) és bombázó berendezéseken, valamint műszereken kívül egyéb felszerelése is van. Éjjel fényszórója segítségével szükségképen fel- és leszállhat, a belső teret pedig kivilágíthatja. Ez esetben természetesen az ellenség elől belül teljesen el kell függönyözni a gépet. A nagy magasságban való repüléshez magassági légzőkészülékre is szükség van. A ritkuló levegő pótlása palackban levő oxigénből történik. A vastag falú acélpalackban 150-200 légköri nyomás alatt van az oxigén, amely a csökkentő szelepen és gumicsövön át száj csutorából vagy egy álarcrész felkapcsolásával a szájon át belélegezve jut a repülő tüdejébe. 4000 m fölött ennek használata kötelező. 6000 m-ig levegővel kevert, azon túl tiszta oxigént szív a repülő. Enélkül csak percekig, 8000 m-en még addig sem bírná ki. Ha tehát itt az oxigén pl. lövés miatt hirtelen elszállna, akkor a levegőt visszatartva, zuhanórepüléssel kell mielőbb olyan rétegbe jutni, ahol már enélkül is rövid ideig ki lehet bírni. Ezután fokozatosan le kell süllyedni oda, ahol levegőt szabadon lehet szívni. (Ez 4000 m alatt van.)

A BOMBÁZÓGÉP SZEMÉLYZETE

A két motor között, a törzs orrában a személyzet, a bombacélzó és kioldó berendezés, továbbá egy vagy két 8 rnm-től 20 mm-ig terjedő géppuska nyer elhelyezést. Ezeket a repülőgép-vezető vagy a gép megfigyelője kezeli, aki különben (mint gépparancsnok) térkép és számítások alapján irányítja a gépet és végrehajtja a bombatámadást. Vízszintes bombázógépen a találat a repülőgép-vezető ügyes repülésén kívül az ő érdeme. Valamivel hátrább foglal helyet a repülőgép vezető, rengeteg műszer, karok és csapok között, amelyek között azonban ő pompásan kiismeri magát, mert alapos kiképzéssel azt megtanulta és kezelésüket besulykolta. A repülőgép-vezető kiváló idegekkel, vasfegyelemmel és önuralommal vezeti gépét. O legyen az önfeláldozás mintaképe, mert bajtársainak élete az ő kezében van letéve. Ezért végveszély esetén neki kell a gépet utolsónak elhagyni. Szerepe nem hasonlítható a gépkocsivezető (sofőr) szerepéhez, tehát nem légi sofőr, hanem műszakilag, bombaszakilag stb. tökéletesen képzett, a repülés elemét (levegőt) ismerő katona, ezenkívül harcászatilag teljesen kiképzett harcos is, aki az ország létéért folyó küzdelemben mint egyes harcos, egymaga létfontosságú ellenséges célok megsemmisítésére képes. (Gondoljunk egy létfontosságú vasúti híd, gyárközpont, főparancsnokság, csatahajó stb. egyetlen gép és egyetlen repü- lőgép-vezető által történő megsemmisítésére.)

A mai legkorszerűbb, igen nagy teljesítményű kétüléses bombázógépeken a megfigyelő szerepét is ő végzi el. Őrá hárul a légi tájékozódás és bombavetés, valamint a tűzfegyverek kezelésének kötelessége is. Többüléses gépen, az előbb felsoroltakon kívül, még a gép szerelőlövésze foglal helyet, aki figyeli a motorok működését és a sárkány magatartását főként ellenséges légvédelmi tűz- és vadásztámadás alatt és után. Ha közel van elhelyezve a repülőgép-vezetőhöz, akkor segít neki. Egyébként a megfigyelőnek a bombák kioldásában is segítségére van. Fő feladata az, hogy hátrafelé és kétoldalt figyelje a légteret és mindazt jelentse, amit lát, akár saját, akár ellenséges gépet vél megpillantani. Ekkor rádióval, s ha az elromlik egyéb módon, zászlóval, fény- vagy kézjellel, vagy világító pisztolytöltény kilövésével jelet ad a kötelék többi gépének, illetve a saját csapatnak a földre. Ülésében ül, esetleg a lövés idején áll. Egy vagy kétcsövű, ikermódon beépített, 8 mm-től 15 mm-es űrméretig terjedő géppuskáit kezeli, és ezzel tüzel a hátulról és felülről támadó vadászgépekre. Főleg a Nap felé figyel nappal, éjjel a Holddal ellentétes irányban, mert a vadászok előszeretettel onnan támadnak.
A rádió-távírász a repülőgép füle és rossz idő esetén a szeme is. Állandóan összekötve saját repülőterével, a kapott vagy általa mért adatokat közli a repülőgép-vezetővel. Ellenséges rádióadón is bemérheti magát, és így megközelítő pontossággal az ellenséges célra is rárepülhet éjjel és felhőben is, ha ismeri a működő adó helyét.

Egyébként ő biztosítja az összeköttetést a gépen és a köteléken belül, szóval ha több gép zárt alakzatban (egymástól 200 méternél nem távolabb) repül. Az ellenséges légtérben a lefelé, hátrafelé, esetleg oldalt irányítható géppuskája mellett ül és figyel. A támadás alatt pedig tüzével távol tartja, illetőleg leküzdi az ellenséges, támadó gépeket. Korszerű, nagysebességű gépeken, amelyek több rádióval is fel vannak szerelve, a rádiótávírász szerepe döntő módon előtérbe nyomul.

Mind a 4 fő személyzetnek hosszú ideig kell gyakorolnia az együttműködést, hogy egymás gondolatait is kitalálják. Egy jel, egy szó elég hosszú időt rabló mondatok helyett. Sokszor válságos pillanatokban ezen múlik a siker vagy bukás. Célszerű ,ha legalább egyik a másikat munkájában helyettesíteni tudja annak megsebesülése esetén. így a lövész a rádióst, ez utóbbi a megfigyelőt;,a repülőgép vezetőt pedig szükségképen a megfigyelő. Ez alapos, rendszeres kiképzéssel el is érhető, hivatásos katonai szolgálatot teljesítőknél pedig követelmény. Olyan gépek, amelyek 8-10 órán át levegőben maradhatnak, rendszerint több személyzettel repülnek, ezek váltják egymást a munkában. Ilyen gépeken még összecsukható ágyakon is pihenhet a személyzet az előnyomulás alatt és felhőben. A 4-5 fős személyzetet távbeszélő köti össze, hogy egymással beszélhessenek.

Többüléses bombázógépen a repülőgép parancsnoka rendszerint a gépen rendfokozatban és a rangban legidősebb. A szervezetszerű beosztásán kívül (repülőgép vezető vagy megfigyelő) ő felelős a helyes tájékozódásért, a gép személyzetéért és a harc lefolyásáért. A kapott parancs értelmében cselekszik, néha ha a helyzet úgy kívánja, önálló elhatározása szerint. Parancsait a gép személyzete vakon követi.

KÖTELÉKEK

A század akkor repül kötelékben, ha a gépek olyan távolságban vannak egymástól, hogy tűzfegyvereik tüzével támogathatják egymást. Ezt a távolságot ma 200 méterre vesszük. A bombázók általában században támadnak. Egy század rendszerint 9 gépből, igen nagy, négymotoros gépeknél kevesebből állhat. A század előnyomulási alakzata az ék. De lehet ez főként támadó alakzatban oszlop is. Ekkor rajonként ékben repül. A hátsó gépek kilövés esetén mindig ki kell egészíteni ezt a rajt. Az ellenséges vadászok rendszerint és legelőszőr azt támadják, mert a legkevesebb tűzfegyver hatáskörébe ezek támadása esetén jutnak, és így reményük van egy-egy bombázó elszigetelésére és lelövésére. Megfelelő biztonsági rendszabályokkal és sulykolásszerűen jól kiképzett századdal bizonyos felhővastagság és nem túllőkéses felhő így kötelékkel még áttörhető.

A századnál nagyobb az osztálykötelék. Ebben azonos fajú gépek még eredményesen és egységesen működhetnek. Ezeknél is nagyobb kötelékben történő támadás esetén az egységeket rendszerint osztályokra bontják fel. Egy osztályban két vagy három század és az osztályparancsnoki raj repül.

A raj a századnál kisebb kötelék. Önállóan elég gyakran alkalmazott egység. Általában bombázóknál 3 gépből áll. Alakzata az ék. Csak gyülekezésnél vagy alacsony támadásnál használja az oszlop alakzatot. A raj a legkisebb harcászati egység. Igen jól kiképzett személyzettel felhőben és éjjel is együtt tartható. Egyes gépekkel éjjel vagy igen nehéz időjárási viszonyok között bombázunk (nagy kiterjedésű, vastag vagy erős mozgásban levő felhők dobálják a gépet). Még nagy távolságra is alkalmazhatunk bombázó gépeket egyenként, kedvezően fekvő cél és a támadáshoz kedvező felhős idő esetén. Követelmény, hogy erős fegyverzettel ellátott, nagysebességű gépek legyenek. Pl. Németországból kiindulva a legnagyobb skóciai alumíniumgyárat igen hatásosan bombázták egyes Ju-88 mintájú (Junkers) gépek.

HARCELJÁRÁS

Indulás előtt a térképet tanulmányozzuk és a befutó általános felderítési jelentéseken kívül a célt felderítjük különösen mozgócélok esetén, vagy ha a légvédelmi ágyúk helyének változtatásával számolunk. Igen fontos a célterület felett és az oda-vissza vezető úton az időjárás felderítése. Sokszor ettől függ az alkalmazandó harceljárás és a bevetendő erő.

A parancskiadás az alábbiak szerint történik: az osztályparancsnok magához hívatja a térképpel, mérő- és számítóeszközökkel felszerelt századparancsnokokat és azokat, akik a földi előkészítést vezetik (így a század műszaki-, fegyver- és rádiós tisztjét, vagy tiszthelyettesét). Ezek előtt adja ki parancsát. A századparancsnok ezután a hangármester, fegyvermester és rendszerint az összes repülő jelenlétében adja ki a részletes parancsot.

PÉLDA TÁMADÁSI PARANCS KIADÁSÁRA

A parancs kiadásánál, ha a hajózó (gépre beosztott) személyzet előtt a saját vagy az ellenséges földi erő helyzete nem ismeretes vagy közben változás állott volna be, azt közölni kell. Ugyanígy a saját és az ellenséges légierő helyzetét, az előnyomulás és támadás irányába eső ellenséges repülőtereket, ott a légi harcok helyét; a légvédelem helyét, a várható ellenséges légvédelmet és vadásztámadást (az eddig befutott jelentések és felderítések alapján), amiket a személyzet a térképen bejelöl.

A saját adatokat (saját repülőteret) tilos a bombázóknak a térképen vagy vázlaton berajzolni, mert ha az ellenség lelövi a gépet, a térképbejegyzést észrevéve, rejtett repülő terünket megtámadja. Ezután következik, hogy a parancsnok (ha osztály- vagy magasabb parancsnok) tájékozódik a gép és személyzet helyzetéről, és kiadja a parancsot:
„Feladat: az útvillától keletre gyülekező erős ellenséges gépkocsikat és páncélos csapatokat megtámadni. (3. ábra) Az útvillát, valamint az északi és déli ágát a villától 5 km-re az osztály egy-egy gépe rombolta. Jelenleg a két rombolt pont között az úton tartózkodó ellenséges jármüvek csak a terepre tudnak kitérni. A rombolás javítása az ellenség részéről folyamatban van. Erős légvédelmi elhárítással és ellenséges vadász-védelemmel kell számolni. A támadást a század 50-100 m magasból hajtja végre. A gépeken 2 kg-os és 50 kg-os bombák fele-fele arányban függesztendők fel. Teljes bombatöltés. Teljes lőszertöltés: 75% páncéltörő, 15% gyújtó, 10% robbanó arányban. Háromnegyed üzemanyagtöltés. A bombák időzítve vetendők. (Vagyis a bombák nem a becsapódáskor robbannak, hanem abban az időben, amelyre vetés előtt beállítják.)

Gyülekezés: „A" helység körül 100 m-en, oszlopban. Indulás rajkötelékben.
Előnyomulás: oszlopban, közben süllyedés 5 10 m- re. A 3. raj kiválik „B" helységnél, ott egy kört repül, majd a légvédelmi tűzeszközök ellen hajt végre alacsonytámadást pontosan 10 órától. A gépek céljait a rajparancsnok adja meg, a légvédelemre több rácsapást kell végrehajtani, majd az útvilla D-i ágán található járóműveket támadva, K-re továbbrepül, utána bal körön csatlakozik az 1. és 2. rajhoz. Az 1. és 2. raj támadásakor, tehát 10 óra 5 perckor a 3. raj gépei már nem tartózkodhatnak a század támadásának légterében. (A rajparancsnok mutatja a térképet és vázlatot a gépszemélyzetnek.) Az 1. és 2. raj folytatja előnyomulását „C" helységen át. A helység elhagyása után a rajok egymástól 1 km távközt vesznek fel, hogy az egyes rajok a bomba-robbanásba ne repüljenek be. A rajon belül a gépek felzárkóznak. Támadási cél: az útvilla É-i szárán tartózkodó páncélgépkocsik. (A kísérők az útról letért páncélosokat támadják.) Ezt követően balkörön az útvilla D-i ágán levő gépkocsik és parancsnoki gépkocsi ellen Ny-ról K felé repülve támad. Ezután az 1. és 2. raj nagy balkörön az útvilla E-i és D-i ága közé letért ellenséget támadja, majd visszatér „E" helységen át saját repülőtérre. Visszatérés 5-10 m magasságban. Minden raj fényképezőgéppel ellátott gépei a támadás alatt fényképfelvételt készítenek a bombázás hatásáról. Az arcvonal átlépésekor az ellenségre tüzelni csak a légvédelem lefogása céljából kell, ha az tüzelne. Az arcvonal átrepülése 5-10 m-en. A vadászok támadásánál felzárkózni! Időjárás: teljesen derült. Fénykép áttanulmányozandó. Most 9 óra! Órákat egyeztetni! Indulás: 9 óra 20 perckor! 1., 2., 3. raj-parancsnok feladatot ismételje! Végeztem!"

Junkers Ju 86 K bombázógép részei (WM 14 motorokkal.)

400 174
Nagyításhoz kattints a képre.
A Megfigyelő tiszt helye.
B Hajózó szerelő helye,
C Hajózó-rádiós helye.
1. Géppuska (gp.)
2. Függőleges gp. állvány.
3. Bombavető tér.
4. Célzókészülék.
5. Tolóablak.
6. Torlónyomás vezeték.
7. Kiugrónyílás.
8. Tölténytartó.
9. Üresdobtartó.
10. Oxigénpalackok.
11. Csapóablak.
12. Bomba vészkioldó karja.
13. Forgó gp. állvány.
14. Géppuska.
15. Üresdobtartó.
16. Világító pisztoly.
17. Világító töitény.
18. Tölténytartó.
19. Támgyürű.
20. Szélvédő.
21. Süllyeszthető ülés leeresztve.
22. Fenék gp. állvány.
23. Géppuska.
24. Csúszka tölténytartóval.
25. Légzőkészülék.
26. Vezetősín a süllyeszthető ülés részére.
27. Kiegyenlítőrugó a süllyeszthető ülés részére.
28. Belépőnyílás létrával és üres dobtartóval.
29. Bombatér.
30. Benzintartály.
31. Olajtartály.
32. Futómű kieresztő szerkezet.
33. Behúzható futómű.
34. Antenna.
35. Antennarúd,
36. Kormányrúd.
37. Pilótaülés.
38. Pilótaülés állítókar.
39. Ellensúlyok.
40. Rádió iránymérőkeret.
41. Örvlemezek {hűtés).
42. Kipuffogó gyüjtőcső.
43. Levegő szívótorok.
44. Indító forgattyú.
45. Csűrőlap.
46. Leszálló féklapok.
47. Helyzetlámpa.
48. Tűzoltókészülék

Beküldte: Koszta
Írta: Eszenyi Dénes ny. repülő százados, 1942
Forrás: Haditudósító

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább