(1880-1939)
Német tábornok. Katonacsalád sarja volt, 1911-ben a vezérkarhoz került, majd végigharcolta az első világháborút. A békekötés után is a hadseregben maradt, szolgált a hadügyminisztériumban, de csapatparancsnok is volt. 1934-ben a hadsereg főparancsnoka lett. Sikertelenül igyekezett távoltartani magát a politikától. Amikor nyilvánvalóvá vált számára, hogy Hitler agresszív külpolitikája a háború szélére sodorta hazáját, sikertelenül próbálta meggyőzni a Führert, hogy a hadsereg nincs kellően felkészülve egy fegyveres konfliktusra. 1938-ban Göring és Himmler irányításával koholt vádakat fogalmaztak meg ellene. Ezek hatására von Blomberg hadügyminiszterrel együtt távoznia kellett. Később "csendben" rehabilitálták, és megkapta egykori alakulatának, a 12. tüzérezrednek parancsnokságát. Ennek élén vett részt a lengyelországi hadjáratban. Varsó előtt a nyílt mezőn egy lengyel géppuskafészek felé sétálva halálos lövés érte.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
Szólj hozzá!