(1896-1984)
Amerikai tábornok. Harcolt az első világháborúban, ahol meg is sebesült. 1942-ben az Angliában állomásozó amerikai szárazföldi csapatok vezérkari főnöke. 1942-től Eisenhower helyetteseként Észak-Afrikában harcolt. Titkos tárgyalásokat folytatott Darlannal a Vichy-hez hű francia erők átállásáról. 1943-44-ben az 5. amerikai hadsereg parancsnoka Olaszországban. Több partraszálló hadműveletben vett részt. Később csapatait Monte Cassino-nál megállították. Miután hosszas, véres ostrom után bevették a hegyet, az olasz főváros ellen fordultak. Sokat vitatták azt a döntését, miszerint Rómát inkább elfoglalta, ahelyett, hogy megkerülte volna. 1944 végétől Alexander tábornok alárendeltjeként a 15. hadseregcsoport parancsnoka lett. 1945-47 között az ausztriai amerikai megszálló erők vezetője, 1947-ben külügyminiszter-helyettes lett.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
