Németország kapitulációja, 1945 tavasza

Hitler halála után Dönitz megkísérelte ellátni feladatait, mint a Reich új vezetője. Részleges kapitulációra törekedett nyugaton, miközben folytatta a háborút keleten. Eisenhower elutasította Dönitz ajánlatát. Apránként történtek a kapitulációk. Május 4-én az északi erők a lüneburgi síkságon megadták magukat Montgomerynek. A nyugati szövetségesek összesen három és fél millió foglyot ejtettek - egymilliót Olaszországban, két és fél milliót Németországban. Ez utóbbiak közül sokan minden bizonnyal a keleti fronton közeledő szovjet csapatok elől menekültek el.

Május 7-én Jodl aláírta a feltétel nélküli kapitulációt Eisenhower reims-i főhadiszállásán. Másnap megismételte az aláírást Zsukov berlini főhadiszállásán.

1945nemet

A háború hivatalos befejezése zavaros volt. Sztálin csak a berlini ratifikálás után akarta közzétenni a hírt. Egy amerikai tudósító megszegte a tilalmat - Churchill nem bánta -, és a nyugati szövetségesek a "V-E napot", az európai győzelem napját május 8-án ünnepelték, míg a Szovjetunió május 9-én. Egyes német erők csak a háború hivatalos befejezése után adták meg magukat. Norvégiában 350 000 német katona, aki addig sem látott harcot, május 8-án kapitulált, a Csatorna- szigeteken levő 20 000 fős helyőrség pedig május 9- én.

Minden jel szerint a helgolandi német alakulatok adták meg magukat utolsónak: ők egészen május 11-éig kitartottak. Az utolsó európai harcok színhelye furcsa módon éppen Prága volt, az a város, amely mindeddig sértetlenül vészelte át a háborút. Május 5-én a cseh ellenállási mozgalom fölkelést robbantott ki. Patton már Pilsennél volt, míg a szovjet csapatok még messze jártak. Eisenhower, akivel Truman már közölte, hogy nem szívesen kockáztatja amerikai katonák életét politikai célokért, nem engedte, hogy Patton meginduljon. A csehek súlyos veszteségeket szenvedtek - összesen 8000 ember esett el. Eleshetett volna sokkal több is.

kapit45

Egy Szlovákiából visszavonuló német páncélos hadosztály Prága felé tartott. Útját állta azonban a Vlaszov-hadsereg, a szovjet renegátok alakulata, amelyet annak idején arra verbuváltak, hogy a németek oldalán harcoljon. A Vlaszov-hadsereg most valami ösztönös szláv szolidaritás parancsának engedelmeskedve elállta a Prágába vezető utat. Ily módon Prágát a szovjetek mentették meg de az árulók, nem pedig a szovjet hadsereg. A Vörös Hadsereg alakulatai csak május 12-én nyomultak be Prágába. Vlaszovot elkésett vezeklése nem mentette meg. Átadták a szovjeteknek, és számos hívével együtt akasztófán végezte.

A hónap képe
A hónap képe
Felhívás: A 25. órában vagyunk
A 25. órában vagyunk