A Fairey Seafox-ot a Brit Légiközlekedési Minisztérium S.11/32- es rendeletének - a haditengerészeti cirkálók, gőzkatapulttal indítható felderítő/megfigyelő gépekkel való felszerelése - megfelelően kezdték el tervezni. A prototípus 1936-ra készült el és 1938-ban elkezdődött a gépek sorozatgyártása is. A repülőgép törzse teljesen fém önhordó szerkezetű, a szárnyakat csak a belépőélen látták el fém burkolattal, a többi rész vászonborítású. A gép meghajtásáról egy 16 hengeres, léghűtéses Napier Rapier motor gondoskodott. A Seafoxot komoly kritkák érték alacsony teljesítménye, gyenge motorhűtése, és a kellőnél nagyobb leszállási sebessége miatt. Így viszonylag hamar kikopott a szolgálatból, többnyire Swordfish-ek és Walrus-ok váltották fel. A Royal Australian Navy-ben is szolgált, a módosított Leander-osztályú hajókon alkalmazták. Összesen csak 64 darab készült (más források szerint 66) a típusból.

TECHNIKAI ADATOK:

• Hossz: 10,01 m

• Magasság: 3,70 m

• Fesztávolság: 12,22 m

• Hatótáv: 710 km

• Személyzet: 2 fő

• Csúcsmagasság: 3350 m

• Szerkezeti tömeg: 1726 kg
  (max. felszálló tömeg: 2460 kg)

• Csúcssebesség: 200 km/h

• Fegyverzet: egy 7,7 mm-es MG géppuska és 160 kg bombateher 

• Hajtómű: egy 380 Le-s (280 kW) Napier Rapier VI 16 hengeres, léghűtéses motor