„Egy ember halála tragédia. Millióké statisztika." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Type C-1

typec1 

Fejlettségük ellenére a japán tengeralattjárók elég sikertelenek voltak a II. világháborúban. Általában támadó jellegű feladatokat kaptak, olyan hadihajók ellen vetették be őket, amelyek jól védettek voltak, gyorsak és könnyen manővereztek. 1942-ben a Császári Flotta tengeralattjáróinak sikerült a tenger fenekére küldeni két amerikai repülőgép-hordozót, egy cirkálót, pár rombolót és más hadihajót, illetve megrongáltak néhány másikat. Ezeket az eredményeket nem tudták tartani, mert a szövetséges tengeralattjáró elhárítása hatékonyabb és szervezettebb lett. Később a hajók inkább az elfoglalt szigetek helyőrségeit ellátó szállítmányokkal vettek részt a háborúban, mint valódi harcokban. A háború alatt a japánok 1 millió tonnás (184 hajó) hajótérveszteséget okoztak az ellenséges országok kereskedelmi tengerészeteinek. Összehasonlításul Nagy-Britanniával: 1,5 millió BRT (493 hajó), az Egyesült Államokkal: 4,65 millió BRT (1079 hajó), és Németországgal: 14,3 millió BRT (2840 hajó). A háború folyamán Type C-1 (HEI-GATA) osztálynak 5 nagy hatótávolságú óceánjáró hajója készült el és állt szolgálatba. Ezek az egységek 25.000 km körüli hatótávolságuk miatt igen alkalmasak voltak járőrfeladatokra a hadszintér egész területén. Az osztály első hajóját 1938. júliusában bocsátották vízre, de csak 1940. márciusában állították szolgálatba. A C1 osztály a Type KD6 továbbfejlesztett változataként képes volt törpe-tengeralattjárók hordozására - pl. ilyen tengeralattjárók szállították a Pearl Harbort megtámadó egységeket is. Az osztály első hajóját az I 16-t a kobei Mitsubishi Hajógyárban bocsátották vízre 1938-ban, és 1940. márciusában állították szolgálatba. Pályafutása 1944. május 19-án ért véget, amikor az Alexander-fok környékén az amerikai USS England kísérő-romboló vízibombákkal elsüllyesztette.

TECHNIKAI ADATOK
  • Vízkiszorítás (tonna): 2564 (felszínen), 3704 (lemerülve)

  • Hossz: 108,6 m

  • Szélesség: 9,01 m

  • Merülés: 5,1 m

  • Teljesítmény (LE): 12 400 (felszínen), 2000 (lemerülve)

  • Sebesség (csomó): 23,5 (felszínen), 8,05 (lemerülve)

  • Hatótávolság (km/csomó): 25 930/16 (felszínen), nincs adat (lemerülve)

  • Torpedó: 20 db, 8/0 (orr/far-cső)

  • Akna: nincs

  • Fedélzeti ágyú: 1 db 140 mm-es Model 1922 L/40

  • Személyzet: 101 fő

  • Max merülés: 100 m

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább