Captain America harca a nácik ellen avagy képregényhősök a világháborús propagandában

Cikkem apropójaként a 2011. augusztus 4-étől hazai mozikban magyar nyelven is látható Amerika Kapitány: Az Első Bosszúálló című film szolgált. Kíváncsi lettem, hogy vajon milyen szerepe lehetett a háborús idők Amerikájában az ilyen szuperhősöknek. Nagy meglepetésemre ezek a hősök szorosan kötődnek a II. világháború történetéhez, és alakulásához. Az ő történetük következik, ahogyan eddig még nem láthattuk: A háborús erőfeszítések tükrében.

A képregények aranykorát jelentő 1930-as ’40-es években amerikai fiatalok tömegei olvasták a kor tudományos fantasztikumának határán táncoló, emberfeletti képességekkel, vagy eszközökkel rendelkező hősökről szóló képregényeket. Az első modern értelemben is képregénynek tekinthető alkotást is két amerikai sajtómágnás, a magyar születésű Joseph Pulitzer és az amerikai William R. Hearts versengésének köszönhetően 1895-ben közölte a Pulitzer kezében lévő New York World című újság, a „Sárga Kölyök címmel. Ettől kezdve folyamatos fejlődésnek indult a képregények kidolgozottsága, valamint megjelenése. Egészen 1933-ig a legtöbb képregény különféle napi- és hetilapok színes és szórakoztató mellékleteként jelent meg, ám az 1930-as évektől megjelenő Funnies (kb. Tréfák) című magazin, már kifejezetten komikus helyzeteket bemutató képregényeket tartalmazó különálló füzetként került ki az újságárusokhoz.

A füzetek témái jellemzően az egyszerű, helyzetkomikumon alapuló szituációkat mutatták be humoros formában, ám születőben volt egy új műfaj is, melyben merész, erős és önfeláldozó hősök újra és újra megmentik az ártatlanokat a gonoszok ármánykodásától. Ennek a műfajnak az első képviselője volt Superman, aki 1938 májusában robbant be a köztudatba, bár az első kiadás borítóján tévedésből júniusi a keltezés. A távoli bolygóról érkezett igazságosztót a mai DC Comics elődjének számító National Publications kiadó „Action Comics” című füzeteiben került először bemutatásra, és rögtön feltűnést keltett egyszerű történetével, és látványos képi elemeivel.

Superman első megjelenése, 1938 áprilisában

Superman, a távoli Krypton bolygó szülötte, polgári nevén Clark Kent újságíró emberfeletti erővel bíró hős, aki mindig kész az életmentésre, legyen szó természeti csapásokról, vagy elvetemült gonosztevők gaztetteiről. Őt tartják az első igazi szuperhősnek, és karrierje a mai napig töretlen.

Őt pontosan egy évvel lemaradva követte 1939 májusában Batman, a sötét lovag, akinek bőrébe bújva Bruce Wayne, multimilliomos aranyifjú fekete denevérjelmezében minden éjjel lecsapott Gotham City bűnözőire. Ebben a történetben voltak a főhősnek először segítői, úgy, mint Alfred, a készséges komornyik, Gordon, a rendőrfelügyelő, vagy Robin, az ifjú hős. Batman karakterének megformálására nagy hatással volt a korabeli vámpíros filmek és olcsó krimik képi és gondolati világa. Ekkortól, tehát 1939-től indult el az a szuperhős-hullám, melyben több tucat különféle képességekkel rendelkező szuperhős, és ördögi ellenfél népesítette be a képregények lapjait.

Batman első megjelenése 1939 májusában

A sorban következő jelentős hős Captain America, a szabadság őrzője volt, aki a korban meglepő módon saját füzetben „kelt életre”, nem pedig más képregény-folyóiratok lapjain mutatkozott be. A talpig amerikai hős első „születésnapját” 1940 decemberében „ünnepelte”, és nem kisebb belépővel, mint egy látványos jobbhoroggal, egyenesen Adolf Hitler arcába. A National Publications riválisaként színre lépő Timely Comics kiadó két rajzolója, Joe Simon, és Jack Kirby állítása szerint az USA-ban uralkodó háborúellenes és nyíltan nácibarát megnyilvánulásokkal szemben (mint a Német-Amerikai Szövetség, azaz Amerikandeutscher Bund 1940. februári gyűlése, melyen 20 000 ember hallgatta a Németországból érkezett és hazai szónokokat a Madison Square Garden-ben) akarták hallatni a hangjukat, sikerrel. Az Amerika Kapitány képregények első példányából közel 1 millió darab fogyott azonnal a megjelenés után.

A Captain America képregényfüzet első kiadása

A történet szerint a nácik európai diadalmenetétől elborzadt vézna művészlélek, Steve Rogers jelentkezik katonának, ahol egy titkos projekt keretén belül szuperkatonát faragnak belőle, akinek erejét és gyorsaságát az emberi képességek legszélső határáig fejlesztették. Fő fegyvere a lövedékálló pajzsa, melyet maga Roosevelt elnök adott át neki, és pisztolya, valamint hihetetlen ereje. Egyenruháján visszaköszönnek az amerikai csillagok és sávok. Segítőivel, a Megtorlókkal sorra lecsaptak a nácikra, legfőképp a gonosz tudósra, Vörös Koponyára.

Így tört be a képregények világába is a II. világháború. Az addig gonosz banditákkal és őrült tudósokkal viaskodó szuperemberek egyesítették erejüket a szövetségesek oldalán, a háború megnyerésének érdekében. Elsőként Amerika Kapitány vetette bele magát a küzdelembe, és a népszerűsége töretlen is volt, egészen 1945-ig. A hadsereg vezetése olyan szinten biztos volt a képregények tartalmának hazafias jellegében, hogy előzetes cenzúrázás nélkül továbbították a tengerentúlon harcoló csapataikhoz. Ezt a háborús évek szigorú ellenőrzései során egyetlen másik képregény sem mondhatta el magáról. Amerika Kapitányt követte Superman, aki 1941-ben egy rajzfilm, pontosabban animációs játékfilm-sorozat segítségével a filmvásznat is meghódította. Az alsónadrágját mindig kívül hordó, S-es izompólóban domborító hős az egyenként 10-10 perces epizódok mindegyikében vagy a Japán Császárság, vagy a Német Birodalom marcona katonáival, titkos fegyvereivel, és ördögi tudósaival nézett farkasszemet. A sorozat 1942-ben Oscar-díjat is kapott, és nem hiányozhatott az amerikai hadsereg egyetlen mozijának kínálatából sem. Utolsóként vetette bele magát a küzdelembe Batman, aki csupán egy-egy rövid kalandja erejéig merészkedett túl szeretett városa megszokott komor falain.

Az ő háborús erőfeszítései szinte teljesen elhanyagolhatóak Amerika Kapitány tettei mellett, akinek hivatalos rajongói klubja, a „Szabadság Őrzői” tagsági díját a kiadó minden háborús évben felajánlotta a Hadügyminisztériumnak. Emellett a Kapitány hőstettei rengeteg fiatalt buzdítottak arra, hogy belépjenek a hadseregbe, vagy pedig ha még fiatalok hozzá, máshogy vegyék ki a részüket a háborús erőfeszítésekből. Amerika Kapitány volt az egyetlen, aki a világháború lezárulta után továbbra is a társadalom fontos kérdéseire próbálta meg felhívni a figyelmet, a maga módján: az 1950-es években harcolt a kommunisták ellen, majd minden olyan vélt, vagy valós fenyegetéssel, mely az amerikai álom pusztulását okozhatta.

Persze a háborús időkben minden jelentősebb rajzfilmfigura „bevonult”. Így lehetett Dodó Kacsából kommandós, Donald Kacsából sorgyalogos, a kiképzés összes viszontagságával együtt, Popeye-ből haditengerész, és így tovább. Még a kor nőideálja Betty Boop is síkra szállt a sorozás mellett. Ez a háborús rajzfilmek megtekinthetőek honlapunk Videótár menüpontjában is.

Betty Boop toborzófilmje

A képregények és kiadóik II. világháborús hatását már igyekeztem bemutatni Bill Mauldin frontképregényeiről szóló cikkemben, ám most olyan hősökről írhattam, akiknek léte szorosan összefonódik az Egyesült Államok világháborús erőfeszítéseivel a hazai fronton, és a harctereken is.

Így, bár a mai társadalomban már nem a képregények, hanem sokkal inkább a filmek uralják a közvélemény figyelmét, Amerika Kapitány egy olyan kor utolsó hőseként robban be a filmvászonra, melyben ő mérhette az első csapást Hitlerre.

Amerika Kapitány: Az Első Bosszúálló