Az európai háború befejezését követően Berlin mellett 1945. július 7. és augusztus 2. között megrendezett potsdami konferencián az USA-t az áprilisban elhunyt Roosevelt helyett az alelnökből elnökké lett Harry S. Truman képviselte. Nagy-Britannia esetében július 8-tól a közben választási győzelmet arató munkáspárti Clement Attlee vette át a konzervatív Churchill miniszterelnök helyét Sztálin maradt. A potsdami konferencián rögzítették Lengyelország keleti és nyugati határait (előbbit hozzávetőleg a Curzon-vonal, utóbbit az Odera - Nyugat-Neísse folyók vonalában), Németország, külön Berlin és Ausztria megszállásának övezeteit, Franciaországnak is juttatva 1-1 német, osztrák és berlini zónát, elvben kimondva Németország egységes államiságának fenntartását. Tárgyaltak a diplomáciai kapcsolatok felvételének lehetőségeiről Magyarországgal, Finnországgal, Bulgáriával, illetve Olaszország felvételéről az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Döntöttek a Külügyminiszterek Tanácsának felállításáról a békeszerződések megkötésére, nemzetközi per lefolytatásáról a háborús főbűnösök ellen (nürnbergi perek), a német lakosság kitelepítéséről Magyarországról, Lengyelországból, és Csehszlovákiából azzal, hogy az erre vonatkozó háromhatalmi terv kidolgozásáig azt ne folytassák.