Szentpétervár mellett felépítették Sztálingrád belvárosának pontos mását. Pont 70 éve volt a híres csata.
Sztálingrád híres szökőkút szobra (Fotó: Starbeak.livejournal.com)
Bár az antropológus-történész diplomám mellett rendelkezem filmrendezőivel is-, azt sohasem gondoltam volna, hogy a főleg a diktatúrák építészetéről, a tervezett vagy elpusztult városokról, illetve a föld alatti világokat, bunkereket bemutató Falanszteren a „Sztálingrád" című nagyjátékfilm díszletvárosáról írok majd. Ez az „építészeti téma" ugyanis eddig nem fért bele sem az alapkoncepciómba, sem a blog tematikájába-, annak ellenére, hogy a fejlécen azt hirdetem: „Az építkezés és a rombolás évszázadai". A minap azonban rátaláltam egy olyan jó minőségű orosz fotósorozatra, amely a szétlőtt Volga-parti város ingatlanállományát mutatja be.
A képeken látható romok, házak annyira életszerűen adták vissza az általam ismert archív felvételek részletgazdagságát, hogy egy pillanatra azt hittem, hogy a világtörténelem egyik legvéresebb csatájának, a mintegy másfél milliós emberveszteséggel járó város kontúrjait látom viszont valamikor 1942 augusztusa-szeptembere körül. Aztán a képek kiváló minősége miatt hamar rájöttem, hogy mégsem digitálisan felturbózott és színfeltöltött archív képeket látok, hanem a sztálingrádi csata 70. évfordulójára 30 millió amerikai dollárból elkészített Fjodor Bondarcsuk 3D-ben leforgatott „Sztálingrád" című háborús filmjének díszletvárosát.
Oroszország első IMAX 3D filmjének döntő jeleneteit a Szentpétervár melletti Szapernyij (Сапёрный) község egykori bútorgyárának a romjai között forgatták le, amelyen 120 millió rubelból (kb.: 850 millió forint) felépítették Sztálingrád belvárosának pontos mását is. A Szergej Ivanov művészeti vezető irányította 400 munkás 6 hónapon keresztül építtette a Volga-parti város 1943 előtti 1:1-es, 320 ezer négyzetméter kiterjedésű replikáját. Az orosz hírügynökségek szerint a filmesek az élethű replika miatt közel két éven át kutatták és tanulmányozták a folyóparti város háború előtti és az ostrom alatt „átalakult" épületeinek architektúráját, amely a legapróbb részletekre is kiterjedt, legyen szó a városi piacról, a Vasútállomásról, az Állami Bankról, az NKVD-központról, a Jakov Pavlov-házról, a Vörös Október Acélmű, a Sör- a Barrikadi Fegyver-, vagy a Dzerzsinszkij Traktorgyárról. Természetesen a filmet rengeteg digitális utómunkával tették még tökéletesebbé.
Felvételeket azonban nemcsak itt, hanem a napalm robbantások miatt a sárkány barlangjának hívott szentpétervári erődszigetek 3-as számú egységének kazamatáiban is készített a stáb. A film érdekessége, hogy az egyik főszerepet az a Thomas Kretschmann vállalta el, aki az 1993-as német „Sztálingrád" című filmmel robbant be a köztudatba, illetve lett „nemzetközileg is jegyzett filmsztár". A színész egyébként kimondottan a „náci katona archetípusa": Kretschmann többek között szerepelt „A Tengeralattjáró U571", „A Zongorista", „A Bukás" és „A Határ" című filmekben is.
A filmesek és a 900 statiszta miután tavaly levonult a forgatási helyszínről, a hátrahagyott díszletvárost felkereste egy orosz blogger (Starbeak), hogy felvételeket készíthessen a Szentpétervár melletti „Patyomkin-faluról", Sztálingrád másáról. Mint posztjában írja, az elmúlt egy év, az orosz időjárás csak még életszerűbbé varázsolta az egykori Volga-parti iparváros mását (É: 59°46'32" K: 30°42'13".) Szinte „érintetlenek" az utcákon hagyott, szétlőtt személy- és teherautók, tankok, ágyúk, valamint a város és a harcok jelképének számító, Kornej Csukovszkij „Krokodil" című verse ihlette „Körtánc a krokodil körül" című szökőkút szobor is. (Ez a műalkotás egyébként gyakran szerepelt olyan hollywoodi filmekben is, mint az „Ellenség a kapuknál", a „Mechanikus narancs", illetve a „V mint vérbosszú".)
Bár az MTV befogadó nyilatkozata ellenére tavaly én nem nyertem az MTVA-nál a Falanszter 12 legjobbnak gondolt témájának játékfilmes elemekkel gazdagon illusztrált 60 percesnek szánt dokumentumfilm-pályázatán-, jó hír, hogy a sztálingrádi csata 70. évfordulója alkalmából egy független magyar filmes csoport, önerőből elkészítette az ország első második világháborús nagyjátékfilmjét, amelyet idén októberben mutatnak be.
A Drága Elza! című film -a stáb pénztelensége ellenére, illetve a teaser alapján nyugodtan felveszi/felveheti a versenyt Bondarcsuk 3D-ben leforgatott „Sztálingrád" című háborús filmjével, ha már a Volga-parti város német védelmének északi szárnyát többek között a magyarok látták el a szovjetek Uránusz-hadműveletéig .
Forrás: falanszter.blog.hu
Írta: Jamrik Levente
