A Pavlov-ház egy erődként funkcionáló bérház volt a sztálingrádi csatában (1942. szeptember 27-től 1943. február 2-ig). Az épület Yakov Pavlov őrmesterről kapta a nevét, aki a csata ideje alatt egy szakaszt vezetett. A szakasz lefoglalta az említett bérházat, amit a csata ideje alatt a német hadvezetés nem tudott elfoglalni.
A ház
Egy négy-emeletes épület volt Sztálingrád központjában, ami a Volga töltésével párhuzamosan épült. A „Január 9. térhez" tartozott, ami egy nagy tér volt, amit a „Véres Vasárnapon" neveztek el. 1942 szeptemberében a házat német katonák foglalták el. A 13. Szovjet Gárda Hadosztály egyik szakaszának adták ki a parancsot, hogy foglalják el és védjék meg az épületet. Az alakulatot Yakov Pavlov őrmester vezette, egy fiatal tapasztalatlan altiszt, aki a sérült, vagy halott hadnagyok és idősebb őrmesterek hiányában lehetett az osztag vezetője. A házat sikerült elfoglalnia a brigádnak, bár nagy árat fizettek érte (a különítmény 30 emberéből csak 4 élte túl a támadást).
A ház stratégialiag fontos helyen helyezkedett el: 1 km-es kilátást biztosított északra, délre és nyugatra a védőknek. Néhány nap múlva utánpótlás érkezett Pavlov embereinek: A szakaszt 25 emberrel töltötték fel és a védők új fegyvereket kaptak: géppuskák, páncéltörő puskák és aknavetők álltak rendelkezésül Pavlov embereinek. Sztálin 227-es parancsa („Egy lépést sem hátrálni!") értelmében azt a parancsot kapta Pavlov, hogy az épületet erősítse meg, és védje meg az utolsó töltényig és az utolsó emberig. A fiatal tiszt a parancs hallatára négyrétegnyi fallal és aknával vette körül a bérházat, és a térre néző ablakokba helyezte el a géppuskákat. Pavlov a házban egy PTRS-41 páncéltörő puskát talált, felmászott vele a padlásra, ahonnan különösen hatékonyan tudta felfedezni és megsemmisíteni a német harckocsikat. Volt eset mikor egy német harckocsi 25 m-re megközelítette az épületet, de egy páncéltörő gránát átütötte a torony vastag páncélját és berobbantotta a tankot, de az őrmester és emberei el tudták vinni a fegyvereket biztonságos helyre. Pavlov állítólag egy tucat harckocsit semmisített meg egyedül azzal a taktikával, hogy az ellenséges tankokat közel engedte a bérházhoz, és a torony páncélzatának átütésével felrobbantotta a lőszer rekeszt.
A jobb kommunikáció érdekében áttörték a pince és a felsőbb szintek falait, és egy ún. „kommunikációs alagutat" ástak a szovjet vonalak felé a föld alatt. Az utánpótlás is ezen az alagúton érkezett, ezzel elkerülve a német légi felderítést és a bombázásokat. Mindazonáltal étel és főleg víz érkezett a védőkhöz.
A védőknek nem voltak ágyai. A katonák kemény gyapjún vagy szakadt csöveken próbáltak aludni, miközben a németek éjjel nappal géppuskával lőtték a házat.
A németek szabályos időközönként támadták az épületet. A német gyalogosok és harckocsik megpróbáltak a téren keresztül áttörni és minél közelebb kerülni az épülethez, miközben Pavlov emberei a pincében húzták meg magukat a géppuska és tüzérségi zárótűztől. Majd ez után a védők az ablakokból és a tetőről pusztítottak a támadókat, ezzel visszavonulásra késztetve őket. November közepe felé, állítólag a szovjet védők a csaták szüneteiben a német katonák holttesteit összeszedték, és fedezékké kúpozták. Végül a védők és a pincében élő civilek, átvészelték az intenzív harcokat (1942. szeptember 23.- november 25.), és jelentősen megkönnyebbültek mikor a Szovjet ellentámadás megkezdődött.
Következmény
A Pavlov-ház a makacs ellenállás jelképpé vált a Sztálingrádi csata alatt, a Nagy Honvédő Háború alatt és általánosságban, az egész Szovjetunióban. Az építmény biztosan állt: A német seregek a Szovjetunió közepébe hetek alatt törtek be. De egy félig lerombolt bérházat, amit egy marék katona védett, csupán 2 hónapig próbáltak bevenni: sikertelenül. A „Január 9. Teret" a német térképek erődként jelölték.
Vasily Chuikov, a sztálingrádi szovjet erők parancsnoka, később azzal hencegett, hogy a németek több embert vesztettek a Pavlov-ház bevételének kísérletével, mint egész Párizs bevételével.
A csata után újra építették Pavlov házát. Ma apartman házként működik, a keleti oldalára - a Volgával szembe - egy emlékművet építettek téglából.
Yakov Pavlov
Pavlov 1917-ben született, 1938-ban lépett be a Vörös Hadseregbe. Sztálingrádban Rodimtsev 13. Gárda Hadosztályába. A „házának" védelme közben csúnyán megsérült, kórházba került. 1944-ben hadnaggyá léptették elő és újból csatlakozott a hadosztályához. Részt vett Berlin ostromában. 1981-ben halt meg. A ház védelméért megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést.
Forrás:
- http://www.stalingrad.net/russian-hq/pavlovs-house/ruspavlov.htm
Írta: Füstös András