"Átverve" érezte magát Winston Churchill egykori brit miniszterelnök, amikor rájött, hogy a Whitehall második világháborús földalatti bunkere nem volt bombabiztos.
Az 1940 szeptemberében titkára által írt levélben idézettek szerint a
legendás miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a szobákat semmilyen
körülmények között nem lehet bombabiztossá tenni. A Cabinet War Rooms
néven ismert helyiségeket földalatti parancsnoki központként használták
a második világháború idején. A bunker a miniszterelnök hivatalának
helyt adó Downing Street 10-hez és a kormányzati részlegek
"idegközpontjához" közel épített bunker lehetővé tette a kormányfő
számára, hogy a légitámadások idején is London szívében maradjon. A
háborús szobákban jövő hónapban megnyíló kiállítás azonban rávilágít
arra, hogy valójában mennyire sérülékeny és támadható is volt az
építmény, és hogy mekkora szerencsének számít, hogy nem érte közvetlen
találat.
A szobák "valójában inkább pincének, semmint bunkernek számítottak" - mondta Cressida Finch, a kiállítás kurátora. "A
történet sokat elárul Churchill bátorságáról. Noha mérges volt, amiért
a háborús szobák nem teljesen biztonságosak, elhatározta, hogy nem
hagyja el London központját, és nem tekintenek úgy rá, mint aki lemond
a londoniakról" - tette hozzá Finch.
Hitler betonbunkerétől eltérően a londoni háborús szobák - ahonnan
Churchill irányította a háborút és tartotta a kapcsolatot a
szövetségesekkel, így Roosevelt elnökkel is - valójában
raktárhelyiségek voltak. A háborús veszély közeledtével a helyiségeket
homokzsákokkal erősítették meg, és egy hét alatt gyorsan átalakították
parancsnoki szobákká, amikor Hitler seregei 1939-ben lerohanták
Lengyelországot.
A háború elhúzódásával a földalatti alagutak és szobák egyre bővültek, végül több száz fő szorgoskodott a bunkerben.
Forrás: Múlt-kor
