„Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az maga a félelem." - Franklin D. Roosevelt

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Svédország segítette a nácikat a 2. világháborúban

Svédország átadta vasútját a náci Németországnak a Norvégia elleni hadjárat kulcsfontosságú csatája, a narviki ütközet idején - olvasható egy új könyvben, amelyből az is kiderül, hogy a vonatok a több mint egymillió német katona és a felszerelés mellett norvégokat is szállítottak a németországi koncentrációs táborokba.

36649

Fagyossá válhat a kapcsolat Svédország és Norvégia között ama könyv megjelenése után, amely azt állítja, hogy Stockholm segítette a nácik háborús erőfeszítéseit a második világháború idején, miközben a szomszédos skandináv államok a német csapatok ellen harcoltak.

Svédország semleges állam volt, Norvégia ellenben az egyik első olyan ország, amelyik megadta magát Hitlernek. Egy új könyv most azonban azt állítja, hogy a svédek hagyták, hogy a németek használják a svédországi vasútvonalakat emberek és utánpótlás szállítására a narviki csata idején – ahol egyébként a nácikat feltartóztatni igyekvő brit csapatok is állomásoztak.

Espen Eidum narviki újságíró három éven át tanulmányozta a német, norvég és svéd levéltári forrásokat; ezen idő alatt sikerült megtudnia, hogy a Harmadik Birodalom hogyan tudta a frontvonalba juttatnia a csapatokat és a felszerelést. A németeknek ezzel sikerült megfordítaniuk a csata menetét, amivel megkezdődött Norvégia okkupációja.

„A németek nagymértékben támaszkodtak a svéd vasútvonalakra. Ez a csata túlmutatott jelentőségén, sokkal jobban, mint azt eddig a történészek vélték” – fejtette ki Eidum Véres útvonal című könyvében. A könyvben arról is lehet olvasni, hogy 1940 októberében a svéd diplomaták hazudtak a londoni norvég emigráns kormány képviselőinek, s váltig állították, hogy nem engedélyezik a náciknak a svédországi vasutak használatát a katonák és felszerelések szállítására.

„A német külügyminiszter korábban behívatta a svéd nagykövetet, hogy informálja őt arról, hogy Adolf Hitler személyesen kért három, egyenként 30-40 lezárt kocsiból álló vonatot Svédországon keresztül Norvégia északi részébe. Hitler beosztottjai azt mondták a svédeknek, hogy a fronton rengeteg a sebesült, akiknek sürgősen orvosságot és ételt kell szállítani. A németek nem csináltak titkot abból, hogy a narviki csata megnyerése büszkeséggel töltené el Hitlert” – fogalmazott a történész.

A könyv szerint a vonatok nehéztüzérségi fegyvereket, légvédelmi ágyúkat, lőszert, valamint kommunikációs és egyéb felszerelést szállítottak. A vasúton norvégokat is küldtek Németországba, egyenesen a koncentrációs táborokba. A vonatok összesen 1,037,158 német katonát vittek Norvégiába Svédországon keresztül, mielőtt az erről kötött egyezmény 1943. augusztus 15-én le nem járt. Norvégia összesen tízezer embert veszített a második világháborúban, kétharmaduk polgári személy volt. 

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább