Egy az első világháború idejéből származó, Hitler kézjegyét viselő levelezőlap áttanulmányozása során kiderült, hogy a Führer igen nehezen birkózott meg a szavak kibetűzésével. A levél megfogalmazására azt követően került sor, hogy Hitler háborús sérülést kapott, majd egy müncheni kórházban lábadozott 1916 decemberében.

A levélben nagyító nélkül is jól látszik, hogy a náci vezető a német 'sofort' (azonnal) szót két t-vel írja egy helyett. Hitler a lapot bajtársának, Karl Lanzhammernek címezte, s arról ír, hogy sebesülése ellenére a lehető leghamarabb vissza akar térni a frontra. „Ebből jól látszik, hogy Hitler mindenáron azon volt, hogy visszatérjen a csatatérre. Ez szokatlan volt, még azok esetében is, akik harcolni akartak és úgy gondolták, hogy Németország ügye igaz ügy” – mondta el Thomas Weber, az Aberdeeni Egyetem munkatársa.

„1916-ban a katonák már a lehető legtöbb időt akarták otthon tölteni – nem úgy Hitler, aki elkeseredetten küzdött azért, hogy mihamarabb visszatérjen” – tette hozzá. „Más forrásokból tudni, hogy a náci vezér nagyon nem szerette azt az érzést, amit otthon tapasztalt, a háborút ugyanis heves kritikával illették Németországban, ezért akart visszamenni a frontra, a pótcsaládjához”. Weber azt is elmondta, hogy Hitler helyesírási hibája egyáltalán nem volt szokatlan akkoriban. „A többi levelében is előfordulnak ilyen hibák” – közölte.

További érdekesség, hogy a levél címzettje az ezred parancsnokság egyik tagja, de ez csak elsőre tűnik szokatlannak. Hitler a háború előtti ismerőseivel ugyanis teljesen megszakította kapcsolatát, családjával pedig egyáltalán nem kommunikált a világháború négy éve alatt.

Forrás: Múlt-kor