Nyugat Afrika a második világháború talán legelfeledettebb hadszíntere. Itt a Vichy rezsim erői csaptak össze a szabad francia és brit haderőkkel. Ezen a hadszíntéren két nagyobb esemény történt: a dakari csata és a gaboni csata.
A brit ellenes hangulat magasra hágott a francia gyarmatokon, amikor július 10-én a
Richelieu csatahajót a britek megrongálták a szenegáli Dakarban. Augusztusban
Charles de Gaulle, a szabad francia mozgalom vezetője Conakryban, Francia Guinea fővárosába haderők élén szeretett volna leszállni, abban bízva, hogy az ottani helyőrség át áll és Szenegál ellen vonulhat. Ezt a tervet a brit vezetés nem támogatta, így
de Gaulle kénytelen-kelletlen elvetette ezt az opciót. Szeptember 18-án három francia könnyűcirkáló és egy brit tengeri kötelék között egy kis összecsapás volt, a franciák a túlerő elől visszavonultak.
1940 szeptemberében,
de Gaulle brit hajók támogatásával szabad francia haderőt vezetett Dakar elfoglalására. A hadművelet szeptember 23-án vette kezdetét.
Ciano gróf ezt írta 24-én naplójába: „Éjszaka Mackensen
de Gaulleról telefonált.
Dakarban megjelent néhány angol hajóval és megadásra szólította fel a franciákat. A kormányzó ellenállt és
Pétain felhatalmazást kért a fegyverszüneti bizottságtól bizonyos francia hajók, köztük a Strasbourg leirányítására az Atlanti-óceánra. A németek kifogást emelnek ez ellen. Magam is kifogásoltam. Nem látjuk tisztán
de Gaulle szerepét. Szilárd meggyőződésem, hogy miként az idő a brit összeomlás lehetősége ellen dolgozik, ugyanennyire nyilvánvaló a Szabad Franciaország és a Francia Gyarmatbirodalom szolidaritása”. A próbálkozás kudarcot vallott, nem sikerült a helyőrséget átcsábítania az ő oldalára, a brit hajóknak pedig nem sikerült a várost védő francia hajókat semlegesíteniük.
A szabad franciák figyelme ezután Francia Egyenlítői Afrika felé fordult. Augusztus 27-én
Philippe Leclercnek sikerült megnyernie Kamerun gyarmati hatóságait. Az esemény hatására Csád kormányzója is átállt, nem sokkal később pedig Francia Kongó úgyszintén.
Október 27-én
Leclerc kameruni, csádi, kongói és egyes átállt szenegáli erők élén megtámadta Gabont.
Leclerc és
Pierre Koenig két hadoszlopot vezetett a gyarmat fővárosa, Librewille ellen. A Vichyhez hű erők ellenállást tanúsítottak. Masson kormányzó inkább felakasztotta magát, minthogy behódoljon, utódja már másnap, november 12-én megadta magát.
Ezen a hadszíntéren a harcokat a franciák testvérgyilkos háborúja jellemezte. Francia Egyenlítői Afrika a szabad franciák oldalán harcolt. Francia Nyugat Afrika csak a
Fáklya hadművelet végrehajtása után állt át a szövetségesek oldalára.
Források:
John Keegan: A második világháború
http://en.wikipedia.org/wiki/West_Africa_Campaign_%28World_War_II%29
http://ww2db.com/battle_spec.php?battle_id=204
Írta: Veres Marcell Vencel (marcell1995)