A gyakorlórepülőként használt kétmotoros Fw – 58 Weihe C típusnak a meteorológiai célokra továbbfejlesztett változata. A típus merevített alsó szárnyas repülőgép, amely könnyűfém szerkezetet kapott, vászonborítással. Az orr-részét és a belső teret a célnak megfelelően építették ki. Rossz idő esetén is képes volt felszállni, mivel megfelelően látták el olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a vakrepülést például sűrű ködben.
A Magyar Királyi Honvédség két géppel rendelkezett, amik a Repülő Kísérleti Intézet állományába kerültek (G.235 és G.236 jelzéssel). A gépek az Intézet csepeli repülőteréről szálltak fel, rossz idő esetén a Budaörsi támaszpontról, naponta többször méréseket végezve. Az adatokat a légierő országos meteorológiai hálózata az összes repülőtérnek továbbította.
Technikai adatok:
-
Fesztáv: 21 m
-
Hossz: 14 m
-
Magasság: 4,25 m
-
Felszálló tömeg: 2820 kg
-
Maximális sebesség: 265 km/h
-
Hatótávolság: 610 km
-
Repülési magasság: 6500 m
-
Motor: 2x240 lóerős Argus As 10C (4000 m-es magassági kompresszorral), kétágú Argus bolygóművel vezérelt légcsavarokkal
-
Fegyverzet, felszerelés: 10 palackos oxigénellátó, kiegészítő motorkompresszorok, komplett repülő meteorológiai felszerelés
-
Szolgálati ideje: 1939-1945
Felhasznált Irodalom:
- Bonhardt Attila, Sárhidai Gyula, Winkler László – A Magyar Királyi Honvédség Fegyverzete, Zrínyi kiadó, 294. old
Írta: Zeki
