A Hawker Typhoon továbbfejlesztéseként készültek el a Tempest első prototípusai. A cél elsősorban a teljesítménynövelés volt, hogy a gép elfogóvadászként is bevethető legyen. Elvékonyították és áttervezték a szárnyat, megnövelték a törzs hosszát, új kabint és motort szereltek a gépbe. Csapatszolgálatba 1944-ben került ki a Tempest. Sokszor használták földi célok (vasúti szerelvények, konvojok) támadására, de legnevezetesebb a V-1-esek elleni alkalmazásuk volt. Amikor a Német Haderő 1944 június 13-án először indított V1 rakétatámadást Anglia ellen, a Tempest volt az a repülőgép, mely közepes magasságon – ahol a rakéta repült – a legnagyobb sebességgel rendelkezett és eséllyel vehette fel a harcot a „betolakodó” ellen. A P-51 Mustang, a P-47 Thunderbolt és a Spitfire csak zuhanással tudta utolérni a V1-ket, ami jelentősen csökkentette a találat esélyeit, míg a Tempest 50%-os motorteljesítménnyel utolérte a rakétát és a pilóta a megfelelő pillanatban nyithatott tüzet. A pilótákra nem kis veszélyt jelentő akciók ellenére, szeptember elejéig 638 rakétát semmisítettek meg. Emellett jelentős sikert ért el a típus a Me-262-esek ellen is. Egyes változatait a háború után is gyártották.

Szólj hozzá!

Név (kötelező)

Frissítés

Küldés (Ctrl+Enter)

Mégse