Együléses, egymotoros amerikai vadászrepülőgép. A P-40 az első amerikai alsószárnyas, behúzható futóműves, teljesen fémépítésű, nagyobb sorozatban gyártott vadászmonoplán, a P-36 soros-motoros változata volt. A típus első gépeit 1940. januárba adták át. 1942-ben a P-40 csaknem felét tette ki az USAAF vadászrepülőgépeinek, ezenkívül nagy számban repültek a brit és a szovjet légierőben is. A P-40-et technikai színvonalát tekintve a legtöbb korabeli gép megelőzte, ám megbízhatósága, és erőteljes szerkezete miatt a háború folyamán végig rendszerben maradt. 1942-1944 között a Földközi-tenger medencéjében, a Távol-Keleten és a keleti fronton vetették be, főleg a szárazföldi csapatok támogatására, vadászbombázóként. Összesen 13 788 darab épült a P-40-ből, amelynek különböző változatait a Curtiss cég eredeti Hawk (Sólyom) jelzése után a britek Mohawk (P-36), Tomahawk, Kittyhawk, az amerikaiak Warhawk típusnévvel jelölték.
TECHNIKAI ADATOK
-
Hossz: 10,20 m
-
Magasság: 3,23 m
-
Fesztávolság: 11,35 m
-
Hatótáv: 1210 km
-
Személyzet: 1 fő
-
Csúcsmagasság: 9470 m
-
Szerkezeti tömeg: 2550 kg
-
Felszálló tömeg: 5171 kg
-
Csúcssebesség: 552 km/h
-
Fegyverzet: hat 0,5 hüvelykes mereven beépített géppuska a szárnyban és 680 kg bombateher a külső felfüggesztési pontokon
-
Hajtómű: 1200 LE-s Allison V-1710-81, 12 hengeres V-motor
