Az A-20 - az eredetileg Franciaország és az Egyesült Királyság által megvásárolt - DB-7-esnek, illetve Bostonnak nevezett könnyű bombázógép amerikai változata volt. Az amerikaiak 1939 júniusában rendeltek 63 darab A-20-ast - ebből alakították ki a P-70 éjszakai vadászgépet - és az 1941-ben szolgálatba állított 143 darab A-20A-t, feltöltős és normál szívótérnyomású motorokkal. Ezt követte a DB- 7A-nak megfelelő A-20B 999 gépes sorozata; majd 948 darab A-20C, brit felszereléssel és 17 gépes sorozat az A-20E-ből, az A-20A-nak az A-20B motorjaival felszerelt változatából. 2850 darabot gyártottak az A-20G támadó-bombázó repülőgépből, nem üvegezett orral és lényegesen megerősített, előretüzelő fegyverzettel. A 412 darab A-20H repülőgépnek erősebb motorja volt. 450 készült el az A-20G-ből fejlesztett A-20J-ből, illetve 413 az A-20H módosításából, az A-20K-ból; mindkét altípus rácskeret nélkül üvegezett orral. Az F-3 változat fényképező-feldentő repülőgép volt. A sokoldalú gépet a II. világháború folyamán valamennyi szövetséges hatalom légiereje használta, harcászati bombázó, alacsonyan támadó felderítő és éjszakai vadászként. Különböző változataiból 1938-1944 között 7385 darab készült, ebből 3125-öt a Szovjetuniónak szállítottak.
TECHNIKAI ADATOK
-
Hossz: 14,63 m
-
Magasság: 5,36 m
-
Fesztávolság: 18,69 m
-
Hatótáv: 3382 km
-
Személyzet: 3 fő
-
Csúcsmagasság: 7225 m
-
Szerkezeti tömeg: 7708 kg (szokásos felszállótömeg: 10 964 kg)
-
Csúcssebesség: 546 km/ó, emelkedőképesség 3050 m-re 8 p 48 mp alatt
-
Fegyverzet: hat 0,5 hüvelykes mereven beépített előretüzelő géppuska, két 0,5 hüvelykes forgatható géppuska a törzs tetején lévő toronyban, egy 0,5 hüvelykes géppuska a törzs alatti állásban és 1814 kg-os bombateher
-
Motor: két 1700 Le-s Wright R-2600-23 típusú, 14 hengeres, kétsoros csillagmotor
