Az 1916-ban vízre bocsátott és a hajóközépen is két egymás felett tüzelő löveg-toronnyal felszerelt Ise a korábbi Fuso-osztály módosított változata volt. Az I. és a II. világháború között nagymértékű modernizáláson esett át, 1937-re a tatnál 7,6 méterrel növelték meg a hosszúságát. Az 1942 júniusában Midwaynél bekövetkezett nagy japán repülőgép-hordozó veszteségeket követően az Ise-t a tatfedélzetére épített hangárral és repülőfedélzettel 1943-ban átalakították hibrid csatahajó-repülőgép-hordozóvá. A helyszűke miatt vízi repülőgépeit katapulttal indították, és daruval emelték a fedélzetre. Részt vett a midwayi és a leytei ütközetben, majd azután, hogy az amerikai repülőgépek által telepített aknáktól megsérült, kivonták az aktív szolgálatból. Egy két napig tartó amerikai légicsapás-sorozatban 1945 júliusában Kurénél elsüllyedt. Ebben a csapássorozatban pusztult el a Hyuga és a Haruna csatahajó, továbbá az Amagi repülőgép-hordozó is. 1946-ban kiemelték, és szétbontották.

TECHNIKAI ADATOK:

• Vízrebocsátás: 1916

• Vízkiszorítás: 32 900 t (üresen), 38 500 tonna (harckészen)

• Méretek: hossz: 208,15 m - szélesség: 28,59 m - merülés: 8,83 m

• Sebesség: 22 csomó (42,6 km)

• Személyzet: 1483 fő

• Hajtómű: 4 Parsons-turbina és 4 hajócsavar - 81,000 shp

• Hatótávolság: 7412 km 

• Fegyverzet: 12 db 356 mm-es, 20 db 140 mm-es löveg és 3 hidroplán

• Páncélzat: övpáncél 229-304 mm, továbbá 304 mm