A HMS Eagle (Sas) eredetileg Almirante Cochrane (a brit Lord Thomas Cochrane után, aki a brit flottától való leszerelése után – mint radikális politikus - szolgált a chilei, a brazil, és a görög flottánál is ezek szabadságharcaiban) néven a chilei haditengerészet részére épült, csatahajóként. Az első világháború kitörésekor azonban a munkálatokkal leálltak. 1917-ben a Royal Navy megvásárolta a félkész csatahajót, és repülőgép-hordozóként fejezték be, 1924-ben.

 

Első szolgálati helye a Földközi-tenger volt. 1931-ben új kazánokat kapott és fejlesztették légvédelmi fegyverzetét. Gibraltárban állomásozva az A hangárfedélzet hadbírósági tárgyalásnak is helyet adott. 1933-ban a Távol-keletre vezényelték, itt 1934-ben kalózhajókra és kalózbázisokra csapott le. 1935-ben újra a Földközi-tengerre helyezték, majd 1937-ben újra a Távol-keletre rendelték, ahol az új háború kitörése érte…

 

A II. világháború kitörésekor Szingapúrban szolgált, és részt vett az Admiral Graf Spee elleni hajtóvadászatban, majd az Indiai Óceánon kísért csapatszállító konvojokat. 1940 március 14-én egy belső robbanás rongálta meg az első bombaraktárában. Szingapúrban kijavították, majd májusban a Földközi-tengeri flottához csatlakozott. Anglia egyetlen hordozója volt a térségben még akkor is, amikor Olaszország 1940 júniusában belépett a háborúba. Repülőgépei több olasz rombolót és teherhajót elsüllyesztettek, egy ízben – miközben bázisára tartott Alexandriába – olasz bombázógépek támadták meg, ezek közül négyet lelőtt a hajó légvédelme. Az Iride olasz tengeralattjáró elsüllyesztése is az Eagle repülőgépeinek az érdeme volt. Fél évig a Földközi-tenger keleti medencéjében kísért konvojokat, majd érintőlegesen részt vett a tarantói kikötő elleni legendás támadásban: néhány repülőgépe ekkor a HMS Illustrious fedélzetén volt.

 

 

1941. márciusában átkelt a Szuezi-csatornán, és részt vett Abesszínia felszabadításában az olasz hajóforgalom támadásával. Ez után Dél-Afrikába hajózott, ahol Freetown kikötőjéből októberig a Dél-Atlanti Óceánon szolgált. Ezalatt elsüllyesztette az Elbe német teherhajót, és a HMS Dunedin cirkáló segítségével elfogta a Lothringen tengeralattjáró-ellátó hajót a Zöld-foki szigetektől nyugatra.

 

Ezután Nagy-Britanniában újra felszerelték, majd visszaküldték a Földközi-tengerre. Az ekkorra már ostrom alatt álló Málta segítése lett a feladata, fedélzetén szárazföldi bázisú vadászgépeket szállított a létfontosságú szigetre. Több sikeres műveletet hajtott végre, míg egy konvoj kísérése közben, 1942. augusztus 11-én az U-73 tengeralattjáró 4 torpedóval véget vetett eseménydús és sikeres pályafutásának. A roncs ma a mallorcai Salinas-foktól 70 tengeri mérföldre délre nyugszik.

 

Szólj hozzá!

Név (kötelező)

Frissítés

Küldés (Ctrl+Enter)

Mégse