A két egységből álló (eredetileg három, de az 1945-ben vízrebocsátott Hawaii már nem állt szolgálatba) amerikai csatacirkáló-osztály névadó hajója. A New York hajógyárban kezdték el építését 1941-ben, majd 1943-as vízrebocsátását követően 1944. június 17-én szolgálatba állították. Az Alaskát és testvérhajóját, a Guamot a Japán Császári Haditengerészet számára 1940 folyamán épülő, a német Scharnhorsthoz hasonló gyors, portyázó hajók elleni harcra építették. Az Alaska és a Guam csatacirkálók 33 csomós végsebességre voltak képesek, fegyverzetük 9 db 305 mm-es lövegből állt, páncélzatuk pedig 200 mm-es lövedékek ellen nyújtott védelmet. Az angol csatacirkálókkal ellentétben az amerikai tervezőknek sikerült megtartaniuk az egyensúlyt a három fő faktor, a sebesség, a fegyverzet és a páncélzat között. Nagyon jól sikerült hajók voltak, melyek még a háború után is sokáig szolgálatban maradtak volna, azonban potenciális ellenfelek nélkül feleslegesnek mutatkoztak az Amerikai Haditengerészet számára. Az Alaska a háború befejezését követően - 1946. februárjában - New Yorkból Bayonne-ba hajózott, itt állomásozott egészen augusztusig. 1947-ben kivonták a szolgálatból, 1960-ban pedig törölték a flotta nyilvántartásából és szétbontották.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Vízrebocsátás: 1943.
-
Vízkiszorítás: 27 500 t (üresen), 34 250 tonna harcrakészen
-
Sebesség: 33 csomó (61,11 km/h)
-
Méretek: hossz: 246,41 m - szélesség: 27,78 m - merülés: 9,69 m
-
Személyzet: 1 967 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 General Electric turbina - 150 000 ks
-
Hatótávolság: 22 800 km
-
Fegyverzet: 9 db 305 mm-es és 12 db 127 mm-es (5 h.) löveg, 56 db 40 mm-es AA Bofors és 34 db 20 mm-es AA Oerlikon légvédelmi gépágyú
-
Páncélzat: Övpáncél 128 mm - 224 mm, fő lövegtornyok 208 mm - 306 mm, fedélzet 50,8 mm
