A náci „Titanic”

Joseph Göbbels is meg akarta lovagolni a Titanic legendáját. A történetet úgy kívánta beállítani, hogy a britek és a nyugati kapitalizmus felett mondjon ítéletet: pénzt nem kímélve, hollywoodi szinten készíttetett filmet arról, hogy egy szűk pénzügyi csoport hogyan áldozza fel sok száz ember életét az üzleti haszonért. A hollywoodi színvonal presztízskérdés volt, mivel Göbbels meg akarta mutatni, hogy Németország még a filmiparban is meg tudja verni az angolszászokat.

naci titanicJelenet Göbbels Titanic-feldolgozásából

A német sztori szerint Bruce Ismay, a White Star Line elnöke megvesztegeti Edward J. Smith kapitány, hogy a biztonságot hagyja figyelmen kívül, és kizárólag a gyorsaságot tartsa szem előtt.  A film igazából propagandafilm volt, hogy a britek ellen hangolja a lakosságot. Herbert Selpin, a rendező megváltoztatta a forgatókönyvet, de ezzel csak még hangsúlyosabbá tette a film propaganda-jellegét: új forgatókönyvírónak Walter Zerlett Olfenius-t választotta. Zerlett igazi karriernáci volt: gyenge fizikumú, semmihez nem értő, ám párthű. Az új forgatókönyvben szerepelt egy hősies német hajóstiszt, aki mindent előre tud, de a „szemét kapitalista britek” nem hallgatnak rá.

A forgatás nehezen ment. Egy Berlintől 7 kilométerre lévő tóban forgattak, és minden elrontott felvétel után a makettet vissza kellett vinni Berlinbe, javításra. Ráadásul a forgatásokat a kezdődő légitámadások miatt időzíteni kellet, mivel a reflektorok az elsötétítések miatt nem működhettek tetszés szerint.

Selpin ekkor úgy döntött, hogy makettekkel nem forgat. Neki valódi hajó kellett. Göbbels erre a célra – bár minden hajóra szükség volt a háborúban – kikülönítette a Cap Arcona óceánjárót a filmhez. Sőt: a forgatáshoz Selpin mindent megkapott. Állami repülőgépen utazott, sőt, Göbbels több ezer katonát vont ki a frontszolgálatból, hogy statisztáljanak a filmben. A katonák persze kiélvezték a laza szolgálatot: részegeskedtek, és a színésznőkkel kacérkodtak. A forgatás lehetetlenné vált. Selpin összeveszett Zerlett-el, mert a katonákat hibáztatta. Zerlett fanatikusan védte a katonákat, és a militarista rendszert. Végül Zerlett elhagyta a forgatást. Sőt, besúgta a filmrendezőt, nem eléggé nemzeti elkötelezettsége miatt és mert bírálta a háborút. Ekkor 1942 őszét írták. A filmet leforgatták és mozikba küldték, ám hatalmas bukás lett.

Selpin maga ugyan látszólag és hivatalosan nemzetiszocialista volt, hogy Hitler rendszerében munkához és kenyérhez jusson, sőt, Németország vezető rendezője akart lenni, ám igazából utálta az erőszakot, de még az egyenruhákat is. Ezt is jelentette Zerlett, és Selpin sorsa nem lehetett kérdéses. Ekkorra már teljesen leszámolt magában a nácizmussal, és nyíltan Göbbels arcába vágta a véleményét. Letartóztatták, és aztán a cellájában „felkötve találták”. Göbbels ekkor a saját felügyelete alatt készült filmet is betiltotta Németországban.  A csatlós és megszállt országokban viszont továbbra is erőteljesen támogatta a Titanic-film bemutatását.

cap arcona

A filmben a Titanic-ot „alakító” hajó, a Cap Arcona sorsa sem lett kevésbé tragikus: koncentrációs táborokból és hadifogolytáborokból összegyűjtött embereket szállított. Az SS előzőleg robbanékony gázzal telítette a hajót, hogy a szövetségesek „saját kezűleg” pusztítsák el a foglyokat.  Az SS terve ezúttal bevált: 1945. május 3-án a brit légierő elsüllyesztette a Balti-tengeren. A túlélőket az SS-katonák kézifegyverekkel lőtték agyon az előkészített csónakokból.  Csak nagyon kevés, jól úszó ember (350 fő) élte túl a tervezett katasztrófát. Még 1971-ben is találtak azonosítható holttestet e brutális népirtásból.

Rendező: Herbert Selpin

Forgatókönyv: Walter Zerlett Olfenius

Ötlet és forrás: History Channel

Írta: dr. Bársony Atilla (Atiraptor)

A hónap képe
A hónap képe
Felhívás: A 25. órában vagyunk
A 25. órában vagyunk