„Nem ígérhetek semmi mást csak vért, gürcölést, könnyeket és izzadságot.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

A szovjet partizánok

Sztálin 1941. július 3-ai rádióbeszéden felszólította honfitársait, hogy indítsanak partizánmozgalmakat az előretörő német csapatok mögött. Arra azonban még várni kellett, míg a partizánmozgalmak komoly kárt tudtak okozni a németeknek. Az elszórt partizánegységek akcióit kemény német megtorlás követte: a 707. hadosztály Belorussziában egyetlen hónap alatt majdnem 10 500 „partizángyanús" személyt lőtt agyon - két német katona lelövéséért.

4

Ezek a német lépések minden moszkvai lelkesítésnél nagyobb lendületet adtak a partizánháborúnak.

Sztálin 1942 tavaszán, a szovjet téli offenzíva után központosította a mozgalom irányítását, s a Vörös Hadsereg részben hivatalos tisztjeinek, valamint az NKVD megbízottainak segítségeivel katonai fegyelmet is bevezettek. A nem engedelmeskedő partizánokat teketória nélkül főbe lőtték. A parancsot követőket azonban ellátták élelemmel, kötszerrel és fegyverrel, néhány egység még ágyúkat és tankokat is kapott.

A „partizánkörzeteket" olyan területeken alakították ki, ahol nem volt erős a német jelenlét, s ahol a terepviszonyok - sűrű erdők, járhatatlan mocsárvidékek, hegyek stb. - kedveztek a gerilla hadviselésnek. Becslések szerint 1942-43 telén Belorussziába területének kb. a 60 százalékán a partizánok voltak előnyben.

Híres partizánrégió volt még Leningrádtól délre Porhov környéke, valamint a Moszkvától délnyugatra elterülő Brjanszki-erdő. Orjol körzetében kb. 18 000 partizán felügyelt egy csaknem 500 falut magában foglaló területet, amelyen leszállópályák is voltak a sebesültek elszállítására és a hátországból érkező utánpótlás fogadására.

magyar_katonk_elfogott_szovjet_partiznokkal

1943 nyarától a partizánok hatékony háborút viseltek a német vasútvonalak ellen. 1943 júniusában a német Középső Hadseregcsoport 1092 támadást jegyzett fel. A németek azzal is próbáltak védekezni, hogy a vasútvonalak mentén kb. 200 méteres sávban kivágták a fákat és kiirtották még az aljnövényzetet is. Nappal meg tudták védeni a vágányokat este azonban a partizánok ott aknázták alá és robbantották fel ahol jónak látták. A partizánmozgalom 1944-ben ért véget, ahogy az előretörő Vörös Hadsereg felszabadította a Szovjetunió utolsó nyugati területeit is. Sok partizán a hadsereg katonájaként harcol tovább.

Nők is...

...nagy számban harcoltak a partizánok között nők is. Sokan a német kényszermunka elől szöktek az erdőkbe.

Írta: Zeki

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább